Az OPNI története II.

A második igazgató, Niedermann Gyula (1884-1899)korszerűen átalakította a budai tébolydát. Működése alatt javultak a higiéniás körülmények, emelkedett az élelmezés színvonala, ezáltal lényegesen kevesebb lett a TBC-s betegek száma. A kényszerintézkedések csökkentek, a zubbony használatát mellőzték, a cellák ajtaját kinyitották.

Ebben az időben kezdődtek meg a foglalkozások az osztályokon és a különböző műhelyekben. Niedermann érdemei közé tartozik a gyógyult elmebetegeket segélyező egyletének megalapítása. Az ápoltak száma 500-ra emelkedett. Niedermann Gyula nyugdíjazása után Bolyó Károly (1900-1905) lépett az igazgatói posztra, kinevezéséig átmenetileg Salgó Jakab vezette az intézetet. Bolyó modern eszmék híve volt. Tudományos tevékenysége elismeréseként az Orvosegyetem magántanárává minősítették. Működése alatt átalakíttatta a fürdőket és bevezette a vízgyógykezelést. Niedermannal együtt megalkották a magyar elmegyógyászati szakkifejezéseket. A foglalkoztatás elősegítésére mezőgazdasági kolóniákba kívánta elhelyezni az arra alkalmas betegeket.

Bolyót Konrád Jenő (1905-1910) követte az igazgatói székben. Konrád sok újítást vezetett be igazgatása rövid öt éve alatt. A költségek csökkentése érdekében kezdeményezte az önélelmezést, új, korszerű mosóházat építtetett. Rendezte az ápolók fizetését. Bevezette a szabad kezelést. Ezzel megszűnt az intézet fegyház jellege. A szabad kijárás haladásszámba menő újítást jelentett a gyógyításban. Az orvosi ügyelet ekkor vált 24 órássá. A Lipóton is meghonosította a kihelyezhető betegek számára a családi ápolást. Az ő igazgatása idején – mint az intézet egyik főorvosa – működött itt Pándy Kálmán. Nevét a tudomány az általa kidolgozott liquor-reakció révén ismeri. Pándy a pszichiátria terén is haladó elveket vallott; dolgozott a munkaterápia bevezetésén, az alkoholelvonás problémáján, szorgalmazta az intézet vezető állású foorvosainak az önálló kutatást.

Oláh Gusztáv (1910-1925) elmeorvosi munkássága Angyalföldön kezdodött. Húsz év igazgató-főorvosi működése után nevezték ki a Lipótmezei Elmegyógyintézet igazgatójává. Oláh friss szellemet akart vinni a komor falak közé. Fontosak voltak számára az esztétikai szempontok. Parkosított, télikertet csináltatott, uszodát, teniszpályát, kis színházat létesített. A női betegeknek szalont rendezett be zongorával, a férfiaknak társalgót. Hasznos műhelyeket állíttatott fel: jéggyárat, sertéstelepet, pékműhelyt. Egészen modern konyhával, központi fűtéssel lett korszerűbb intézetünk. 1924-ben Fabinyi Rudolffal együtt megalakítja az Elmevédelmi ligát. Foglalkozik a megelőzéssel és a járóbetegellátás kiépítésével. Tervei között szerepelt egy új pavilon felépítése is, de a háború kitörése kereszülhúzta terveit.

Oláh igazgatása alatt osztályvezetőként működött Hollós István, aki a Búcsúm a Sárga Háztól c. híres könyvében állást foglalt az elmebetegekkel való előítéletekkel szemben és a betegek fizikai és lelki szabadsága mellett. Őt tekintjük a magyarországi nyílt-ajtó rendszer előfutárának. Oláh idejében (1913) restaurálták a katolikus kápolnát. Ekkor készültek a híres Róth Miksa nevével fémjelzett üvegablakok és Nagy Sándor falfestményei.

Oláh életművének szerves folytatója volt Fabinyi Rudolf (1925-1936). Új statisztikai nómenklatúrát vezetett be. Fabinyit foglalkoztatta az ápolás korszerűsítése és fejlesztése. Megszervezte az Országos Elmeápoló Iskolát. Először alkalmazott ápolónőket férfiosztályokon is. Fejlesztette a diagnosztikai lehetőségeket, megteremtette a röntgenellátás alapjait. Felállította az első lélekgondozót, mellyel együtt védőnői hálózatot is létrehozott. Igazgatása alatt 1931-ben nyitotta meg kapuit a funkcionális osztály (mai Nyéki út) Nyírő Gyula vezetésével. Ezekben az években új kezelési eljárás kísérletei zajlottak. Meduna László schizophréniásokon próbált epilepsziás rohamot kiváltani. Az elmélet abból a megfigyelésbol származott, hogy a görcsrohamon átesett schizophrén betegnél javulást észleltek. Meduna eredetileg az epilepszia kórszövettani elváltozásait akarta tanulmányozni, így jutott el a görcsterápiás gyógymódig. Munkáját tekinthetjük az epilepszia kutatás kezdeti lépésének a görcsterápiát pedig az elektrokonvulzív terápia elődjének.

Fabinyi elhunytával az igazgatói széket Zsakó István (1936-1945) kapta meg. Gazdasági nehézségekkel terhes időben vette át az intézetet, működését később a háború nehezítette. Zsakó idejében került át a Pszichiátriai Múzeum Angyalföldről. Megírta az Országos Tébolyda keletkezésének történetét, összeállította a 1830-1939 közötti időszak magyar idegtudományi irodalomának bibliográfiáját. Mindennapos munkája mellett nagy odaadással dolgozott a magyar pszichiátria történetének feldolgozásán.

2 hozzászólás a(z) “Az OPNI története II.” bejegyzéshez

  1. KELEMEN ANTAL FERENC

    2006-ban 3 hónapot töltöttem el az OPNI területén mint építész azzal a feladattal, hogy felmérjem a kórházhoz tartozó összes épületet, számszerint 35-öt. Azt hiszem, hogy a munka során bejártam a kórház összes kórtermét, irodáit, laboratoriumait, pincéit,étkezdéjét-itt jegyzem meg, hogy a 3000 fő étkezésére méretezett menza csodálatos, higiánikus és modern.
    Gyönyörű és kifogástalan állapotban volt a drogambulancia.Ma mi van?
    Az épület előcsarnoka csodálatos, de az is ahogy az alőtér folytatásában egy igen szép templom van.
    Mi van ma a kórhában?Senki nem mond semmit, oda be nem lehet menni.

    Válasz
  2. KELEMEN ANTAL FERENC

    TISZTEL CIM!
    KÉREM TOVÁBBÍTSSÁK HOZZÁSZÓLÁSOMAT SZÓCSKA ÚR RÉSZÉRE HÁTHA VALAKI AD EGY VÁLASZT
    AZ ÁLTALAM JELZETT PROBLÉMÁRA.
    ÜDV.KA

    Válasz

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>