Bp. belváros

Történelmi utcanevek Budapesten

A budapesti belvárosban és annak határán járók figyelmét nem kerülheti el a számtalan történelmi utcanév. Az ország vagy a város történelmében egy-egy meghatározó eseményt, (például az 1948-as szabadságharcot és forradalmat – Március 15. tér), fontos személyt (a Habsburg uralkodók), illetve épületet (Országház utca a Várban) jelölő utcanevek között válogatva ezúttal az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe kalauzoljuk vissza az olvasót.

Mint ahogy a számtalan közterület-elnevezésből is kitűnik, a magyarok nagyon szerették Ferenc József feleségét, Erzsébet királynét. Még azt is megbocsátották neki, amikor három évig habozott, míg beleegyezett, hogy róla nevezzék el Pest VII. kerületét, amely hét évig név nélkül árválkodott. 1882 februárjában aztán végre rábólintott a kezdeményezésre, sőt, az ellen sem volt kifogása, hogy a Körútnak az Erzsébetváros határán futó, a Király utcától a Rákóczi útig tartó szakaszának is az ő nevét válasszák. Ez az elnevezés azért is logikus, mert a körút többi szakasza is Habsburg-uralkodók nevét viselte akkor, s jórészt ma is (Ferenc-, József-, Teréz-, Lipót – ma Szent István – körutak). Így lett egyszerre útja és kerülete is Erzsébetnek Budapesten.

A kerület mindvégig hű maradt névadójához, a körút-szakasz azonban 1950-ben kénytelen volt megválni a királyné nevétől, és helyébe, a kor szellemének megfelelően Lenin neve került az utcatáblákra. A Lenin-körút elnevezés bevezetésével együtt a Mária-Teréziát idéző Teréz-körút is a bolsevik hős nevét vette fel. Az eredeti elnevezéseket 1990-ben állította vissza Budapest közgyűlése.

Erzsébetnek egyébként tere is van Pesten: méghozzá nem is akárhol, hanem a Belváros szívében. 1790-ben nyílt meg a mai Erzsébet tér, az akkori új vásártér, amelyet eleinte, funkciója szerint, Markt Platznak hívtak. 1854-ben elköltözött innen a piac, és 1857-ben újabb javaslat született: a Budapesti Utcanévlexikon szerint Conrad Gusztáv polgármester vetette fel az ötletet, hogy Haynau utódját, Albrecht főherceget illene meglepni ezzel a szép térrel. Maga a főherceg figyelmeztette a buzgó tanácsbelieket, hogy előbb talán az uralkodópárt illene megtisztelni… 1946-ben aztán Sztálin, majd 1953-tól Engels – 1990-ig – kiütötte a királynét a nyeregből. Ugyancsak a Habsburg uralkodók emlékét idézi a mind közül ez a legrövidebb nagykörúti szakasz – a Ferenc körút – elnevezése, amely a Ferencvárost osztja egy külső meg egy belső részre. A Körútnak ez a része is egy utcaelőd nyomvonalán halad, amelyet Malom utcának kereszteltek eredetileg. Nem véletlenül, hiszen 1860 és 70 között tizenhárom gőzmalom épült Pesten, és ezzel a város Európa legnagyobb malomipari centruma lett. E tekintetben akkoriban világviszonylatban is csak az amerikai Minneapolis előzte meg.

A Nagykörútnak a Józsefvárosban futó szakasza az 1870-es évek közepén kezdett mai formájában kiépülni, pontosan követve a valamikori Duna-ág kiszáradt medrének vonalát. A budapesti körútnak a leghosszabb szakasza ez a józsefvárosi.

Érdekes a Károly körút története is: Pest középkori határát nemcsak a fal, de a fal alatt futó országút is jelölte. Eleinte ezt az utat tehát Országútnak hívták. Aztán az Országút egyik része Múzeum körút, a másik Károly körút lett az itt álló Károly kaszárnya okán. 1916-ban azonban megkoronázták az utolsó Habsburg királyt, IV. Károlyt, és a jó pestiek nyomban Károly király útra keresztelték át az utat. 1919-ben aztán Népakarat, majd Népkörút lesz a hivatalos név, egészen 133 napig, amikoris visszakerül a táblákra Károly neve. Persze csak 1926-ig, amikor ismét felkerült a „király” szó is. Aztán Tanács körút is volt 1991-ig, mígnem ismét visszakapta a Károly körút nevet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.